Béhm Zsuzsanna
A Kitartó stílusú emberek kapcsolat-orientáltak, de passzívak és introvertáltak (vagyis inkább befelé fordulók, és akkor töltődnek fel, ha egyedül vannak). Nyugodtak és visszafogottabbak, mint extrovertált társaik, de kapcsolatorientációjuk miatt szeretnek békében lenni másokkal, és mindig figyelembe veszik, hogy cselekedeteik milyen hatást keltenek másokban. A Kitartó emberek A pontból B pontba lassan, apró lépésekkel jutnak el, fegyelmezetten és kitartóan menetelnek a cél felé. Ha egyszer nekikezdtek valaminek, szeretik be is fejezni, szépen nyugodtan, lépésről lépésre haladva.
Honnan tudhatjuk, hogy kollégánk kitartó (zöld) stílusú?
A Kitartó stílusba tartozók nem szeretnek kitűnni a tömegből, így megjelenésük általában eléggé visszafogott. Számukra az az elsődleges, hogy viseletük kényelmes legyen, a márka vagy a divat nem igazán fontos. Kerülik a feltűnő, a nagyon színes, a hangsúlyosan nőies vagy macsós darabokat. Ékszereik és kiegészítőik sokszor személyes jelentést, emlékeket hordoznak, ezért nem is gyakran váltogatják őket.
Személyes terük az irodában barátságos, sokszor képekkel, szuvenírekkel, és néhány növénnyel tarkítva. A képek jellemzően számukra fontos családtagokat, házi kedvenceket ábrázolnak és általában saját maguk számára vannak ott, feléjük – és nem a látogatók felé – fordítva. A látogatók a Kitartó kollégák asztalán néha találhatnak kirakott kis tálkákban csokit, kekszet, cukorkát, hogy még inkább otthonosan érezzék magukat. A kényelmüket segítheti egy benti papucs vagy kardigán is.
Kommunikációjuk is visszafogott. Jobban szeretnek hallgatni és csendes megfigyelőként szemlélni a dolgokat, de ha meg kell szólalniuk, akkor jellemzően csendes, lágy és egyenletes stílusú a beszédük. Véleményüket általában megtartják maguknak, vagy nagyon becsomagolva adják át, mivel senkit nem szeretnének megbántani vagy konfrontálódni. Szívesen fogalmaznak feltételes módban is a nyílt véleménynyilvánítás helyett. Ők azok, akik valóban kíváncsiak a „Hogy vagy?” kérdésre adott válaszra. Figyelmesek és mindig tekintettel vannak a másik félre. Gyakran használnak udvariassági formulákat, és jellemzően mindent megköszönnek, néha többször is.
Gesztusaik is óvatosak, hirtelen mozdulatoktól és spontán érzelem kinyilvánítástól mentesek. Visszafogott a mimikájuk és keveset gesztikulálnak. Igazi pókerarcok ha a negatív érzések kifejezéséről van szó. Inkább kerülik a közvetlen szemkontaktust. Ha olyan környezetbe kerülnek, ahol biztonságban érzik magukat és mindenkit ismernek, sokkal nyitottabbak és lazábbak lesznek.
A Kitartó stílusú emberek számára a fő motiváció a biztonság, és az ezt biztosító stabilitás és béke fenntartása. A munkahelyen leginkább az irányítottabb, de tanácskozásra épülő, és kiszámítható környezeteket kedvelik. Alapvetően rutinból szeretnek tevékenykedni, és kényelmetlenül is érzik magukat, ha a napi rutinjuk szétesik, ha hektikus körülmények között kell helytállniuk. Rosszul viselik a változásokat, melyek a kényelmüket fenyegetik. Ha tudják, kerülik a kockázatokat, és minden olyan gyors változtatást, amire nem volt idejük és lehetőségük előzetesen felkészülni. Nem szívesen vállalják fel a gyors döntéseket sem, inkább próbálnak kivonulni az ilyen helyzetekből.
Amit a csapatnak adhatnak, az a kitartó szorgalmuk és a harmonikus csapatmunka. Szeretnek csapatban dolgozni, a társaikkal megértőek, türelmesek és kedvesek. Megpróbálnak mindenkihez alkalmazkodni. Ha már otthon érzik magukat egy csapatban, sokszor a békítő szerepet is betölthetik: konfliktus esetén arra törekszenek, hogy minél gyorsabban helyreállítsák a békét és nyugalmat, a jó viszonyokat. A befejezésben is kitartóak, akár azokat a feladatokat is szívesen lezárják, amiket mások nem tudtak vagy akartak befejezni. Ők a biztos pontok: általában hűségesek a csapat vagy szervezet iránt, és ennek köszönhetően más stílusú társaiknál hosszabb ideig tölthetnek be egy pozíciót, lehet rájuk számítani.
A stressz megjelenésekor passzivitásuk felerősödik, még visszahúzódóbbak lesznek, a túlélésre játszanak. Próbálnak a veszély elől elrejtőzni, a kivárásra szavaznak és minden változtatásnak ellenállnak. Mivel egyébként is az érzelmeit elrejtő típusról van szó, ilyenkor ember legyen a talpán az a vezető, aki észreveszi a Kitartó kollégáin, hogy erősebb stressz alatt állnak. Ők ugyanis szólni nem fognak, a végsőkig tűrnek majd – illetve egészen addig, amíg a stressz elviselhetetlen mértékűre nem erősödik vagy tartósan fennáll. Ilyenkor ugyanis a viselkedésük átfordul, az addig békés kollégák az asztalra csapnak, váratlan és erőteljes kitöréseket produkálnak. Szélsőséges esetben az addig biztonságot nyújtó környezetüket is felrúghatják, beolvasnak főnöküknek és felmondanak.
Vezetőként úgy tudjuk kihozni őket a stresszállapotból, hogy visszavezetjük őket a természetes stílusukhoz. Megkérdezzük, beszéltetjük, és bizalommal meghallgatjuk őket. Fontos, hogy legyen elegendő idő átbeszélni a dolgokat, és megbarátkozni az új helyzettel. Ne sürgessük, csak hallgassuk meg őket, és sugározzuk azt feléjük, hogy törődünk velük és elfogadjuk őket.
A Kitartó kollégák számára a motiváló munkakörnyezet stabil és kiszámítható. Ha mégis várható valamilyen változás, akkor arra van idejük felkészülni. Fontos számukra a csapat, és emellett az is, hogy lehetőleg ne mérgezzék konfliktusok a csapattagok viszonyát. A versengést és a nyílt konfliktusokat elkerülik, hiszen inkább kölcsönös elfogadásra és együttműködésre vágynak. Vezetőként hosszú távú projektekkel érdemes megbíznunk őket, illetve megszokott, rutinjellegű feladatokkal.
Ha delegálunk nekik, akkor fontos észben tartanunk, hogy rá kell szánnunk az időt, hogy mindent alaposan végigbeszélhessünk. Hagyjunk időt a kérdésekre, és erősítsük meg, hogy később is kereshetnek minket a kérdéseikkel. Mondjuk el pontosan, mit várunk tőlük, és ha lehet, foglaljuk össze – vagy foglaltassuk velük össze – írásban, miben egyeztünk meg. Kérdezzünk rá, milyen erőforrásokra lehet szükségük, és milyen támogatásra tőlünk. Egyszemélyi felelősséget ne tegyünk a vállukra és emlékezzünk rá, hogy nem kifejezetten szeretik a kihívásokat.
A jól végzett munkáért négyszemközti elismeréssel jutalmazzuk őket, mert kényelmetlenül érzik magukat a figyelem középpontjában. A negatív visszajelzéseket is jól tűrik, természetesen ezeket is négyszemközt és a konkrét részletekre kitérve. Hagyjunk teret a visszajelzés feldolgozásának, majd konkrétan írjuk le az elvárt új viselkedést.
Konfliktusba kerülni egy Kitartó kollégával meglehetősen nehéz a békére és stabilitásra törekvése miatt. Nyíltan nem fognak konfrontálódni, de ha ellenségességet vagy türelmetlenséget tapasztalnak, arra passzív rezisztenciával válaszolnak. Mivel elrejtik az érzéseiket, ne tévesszen meg minket a nyugodt külső – ott lehet bennük a megbántottság és a bizalmatlanság. Ezek feloldásához pedig sok idő kell majd. Türelemmel és nyugodt hozzáállással fokozatosan visszanyerhetjük a bizalmukat és feloldhatjuk a konfliktust.
HOGYAN KOMMUNIKÁLJ A KITARTÓ STÍLUSÚAKKAL
- Mutassunk érzelmeket, teremtsünk pozitív, bizalomteli légkört
- Legyünk barátságosak, őszintén érdeklődjünk irántuk
- Legyünk türelmesek, ne vágjunk rögtön a téma közepébe, ne erőltessük a gyors választ
- Ne legyünk fenyegetőek; mindig viselkedjünk nyíltan és tisztelettudóan
- Kérjünk, ne utasítsunk!
- Ne erőltessük túl gyorsan a döntéshozatalt vagy állásfoglalást
- Ha nem értünk velük egyet, az érzéseinkről beszéljünk ne a tényekről
- Engedjük nekik, hogy ellenálljanak a változásnak, nyugtassuk meg őket és támasszuk alá a változtatások szükségességét
- Őrizzük meg a békét és ne “kavarjuk fel az állóvizet” körülöttük
A KITARTÓK
Cser Dani Róbert
Szeretném neked bemutatni Andrew Young-ot és Oprah Winfrey-t, a két kitartót. Mi innen Magyarországról nem feltétlenül ismerjük őket annyira, mint a világ másik oldalán, de talán kicsit mégis.
Andrew Young amerikai politikus, diplomata, és aktivista, aki karrierjét lelkészként kezdte, később Martin Luther King mellett közvetítőként dolgozott a hatvanas évek polgár jogi kampányain. A hetvenes évek végén pedig az Amerikai Egyesült Államok ENSZ nagykövete lett. Gyakorlatilag ő az egyik oka annak, hogy hivatalosan is egyenlő minden ember az USA-ban bőrszíntől függetlenül.
Oprah Winfrey amerikai televíziós műsorvezető, leginkább a saját show-jában. Alkalmi színésznő, producer, üzletasszony.
Két teljesen különböző életút.
Azt már elolvastad miként bánj kitartó stílusú kollégáiddal. Ámde honnan tudjuk, honnan tudhatjuk hogy Andrew Young, Oprah Winfrey vagy bárki más kitartó stílusú? Hiszen alapjáraton a kitartó emberek csendesek, visszahúzódók, mégis Oprah-t az egyik legnagyobb Influenszernek (most megyek és telehányom a mosdót, hogy ezt a szót le tudtam írni) tartják, éshát Andrew tevékenysége is elég nagy hatással volt a világ történéseire.
Először is Andrew Young, Oprah Winfrey meg nyilván bárki más is, nem csak kitartó. Andrew Young kitartó, domináns és szabálkykövető csakúgy, mint Oprah. Nagyon kevés az olyan személyiség aki csupán egy stílust hordozna magában. Elsősorban az alapján lehet legkönnyebben meghatározni milyen stílusú egy személy, hogy miként formálja a szavakat. Andrew Young nyugodtan, lassan ámde határozottan, lényegretörően beszél. Ugyanez mondható el Oprah-ról is.
Ebből a szempontból ők ketten nem tipikus zöldek (bocs én így hívom a kitartókat). Híres tipikus zöldet viszont nem tudok nektek bemutatni, mert igen, ők valóban visszahúzódók. Ez nem zárja ki azt, hogy sikeresek. Nagyon sok kitartó ember sikeres, de nem tudunk róla, mert nem áll ki a nyilvánosság elé tárni, hogy sikeres.
Mellékelek nektek két interjút. Ha jól figyeltek a két stílus szinte teljesen megegyezik. A hangsúlyozás, a hanghordozás, nyugodt, lassú gesztusok, ha egyáltalán vannak gesztusok. Csak a lényegről, a tárgyról beszélnek. Legtöbb esetben érzelemmentes egykedvű arcvonások, még akkoris, amikor a legkeményebb gyermekkori élményeket hozzák felszínre. Ilyen egy kitartó. Igazi pókerarc. Sosem tudhatod mit gondol pontosan.
Node. Valójában ugye azért gyűltünk ma itt össze, hogy rávilágítsunk két hasonló stílusú személy értékből fakadó különbözőségeire… Vagy ne.
Merthogy amikor én kitaláltam, hogy na Andrew Young jó választás lesz, és Oprah Winfrey jó választás lesz, mert két teljesen különböző terület, mert két percben elolvastam, hogy Andrew lelkész volt, később politikai útra lépett, Oprah pedig ugye Oprah, akkor összecsaptam a tenyeremet.
No amúgy Ilyen az, amikor az ember felületes tudás alapján nyilatkoztat ki dolgokat, mint például, hogy Richard Branson befolyásoló, vagy Oprah Winfrey befolyásoló. Mert valójában, amit tesznek rengeteg ember életére hatással van, és valóban befolyásolnak másokat, csakhogy ettől még viselkedési stílusuk avagy személyiségük szakmailag (mármint az én szakmám szerint) nem lesz Influencer azaz befolyásoló.
Kicsit nyaljunk bele az értékekbe. Amíg a viselkedési stílust könnyű felismerni kis gyakorlással, mert az öltözködés, az ember mozgása, a beszéd, az arcvonások ezt elárulják, mondhatnám úgy is, könnyű látni, mert ez a felszín (még akkor is, ha valaki csalni próbál), addig az értékeket felismerni már nehezebb. Az ember értékeit a legkönnyebben az alapján lehet megismerni, hogy mit tesz élete során. Az ember ugyanis gyakorlatilag képtelen olyan dolgot tenni, ami nem egyezik meg gondolkodásmódjával. A gondolkodásmód pedig a vezérlőmotivációk kapcsolata.
És itt az első hasonlóság. Mind Oprah, mind Andrew önképző motivációval rendelkeznek. Az önképzők életében nagyon fontos a tanulás, az igazság. Andrew esetében ezt már onnan is tudhatjuk, hogy az egyenlőségért, az igazságért küzdött egész életében. Ha valaki számára nem fontos az igazság, gondolhatod, hogy nem fog küzdeni érte, nemhogy még az életét kockáztassa. Oprah kis videójából pedig kiderül, hogy képtelen alakoskodni, színészkedni. Nos Oprah ezért lett inkább műsorvezető, nem színész. Oprah ugyanis önképző individualista, vagyis gyakorlatilag egy igazi újságíró. Andrew pedig önképző elvhű. És tényleg egy lelkipásztor, egy hittan tanár.
Ha megnézed a két videót Andrew finoman prédikál, tanít. Kicsit gesztusai is ilyenek. Saját életéről is úgy beszél, mintha egy tanmesét mondana. Ezzel szemben Oprah bár szintén kemény dolgokon ment keresztül, csak arról beszél mi történt vele, és ő hogy élte meg, hogy élte túl. Hogy építette fel a birodalmát. Mindkettejük életében meghatározó elem a kitartás. Andrew életében nem is volt más választás, mint először kitérni a fehér hatalom útjából, meghúzódni, tűrni, majd ellenállást tanusítani, és a kampányt végigvinni elejétől a végéig bármi áron. Hasonló úton ment keresztül Oprah is, de a cél más. Míg Andrew úgymond egy népért küzdött, úgy Oprah elsősorban magáért. Fekete nőként nyilván lehet mondani azt is, hogy másoknak is taposta ezzel az utat, az tény, de az ő célja nem az volt, hogy másoknak hagyjon lábnyomot. Ő be akarta bizonyítani önmagának, hogy képes rá.
Ezt azért fontos látni, mert vezetőként nem csak az a fontos hogyan bánsz a különböző stílusú emberekkel, de az talán még fontosabb hogyan motiválod őket. De inkább had fogalmazzak úgy mi motiválja őket. Mert az már rég el van baszma(ti rizs) ha neked kell őket motiválni. Ha viszont olyan munkát tudsz nekik adni, amire amúgy is rá vannak kattanva, nemcsak hogy jó lesz a közérzetük, de könyörögni sem kell nekik, hogy legyen már meg végre az amiért már két hete könyörögsz.
Jövőhéten Marie Curie és Alan Rickman fognak szórakoztatni téged a maguk visszafogott módján, hiszen a szabálykövető stílusról lesz szó. Még mindig az introvertált oldal.